A nagykárolyi Károlyi grófok Magyarország legrégibb nemesi családjai közé tartoznak. A krónikák, melyek Kond vezérig vezetik vissza a származásunkat, egész a honfoglalástól nyomon kísérik a Károlyiak történetét. A Károlyi grófok útja Szatmárból (a mai Románia területéről) a Zemplénen keresztül Fótig vezet. Mindhárom helyszínen várak és kastélyok épülnek, melyek kultúrtörténeti szempontokból is jelentősek. Ez nem csoda, hiszen a Károlyi grófok nemzetsége nem csak a magyar politikát, de a kultúrát is alakítota, ápolta. Közös történelmünkből szeretném bemutatni legjelentősebb őseimet, majd magamról is mondanék néhány szót.

Károlyi Sándor (1669-1743)
A XVII. évszázadtól támogatták a Károlyiak a magyarság nemzeti törekvéseit. Károlyi Sándor gróf például a kurucseregek egyik tábornoka volt a Rákóczi fejedelem vezette szabadságharc alatt. Saját sereget állított ki - a Károlyi-huszárokat - és a felkelést lezáró szatmári béke megkötésekor is fontos szerepet játszott.

Károlyi Ferenc (1706-1758)
Sándor gróf fia, Ferenc a hétéves háborúban tüntette ki magát. Tábornagy volt, magas rangú lovag, és a titkos tanács tagja. Törekedett arra, hogy hazánkban nemzet épüljön. Ennek érdekében számos tankönyvet szerkesztett, melyeket a saját, erre a célra létrehozott nyomdájában sokszorosított és ingyenesen terjesztett.

Károlyi István (1797-1881)
A zeneszerző Liszt Ferenc, az építész Ybl Miklős, vagy a festőművész Ligeti Miklós - Károlyi István korának minden jelentős művészével kapcsolatban állt. Kiemelkedő műgyűjtemény, több kastély és palota birtokosa volt - néhány Párizsban állt. Franciaország iránti szeretét a feleségétől Georgine Dillon grófnőtől (1799-1827) kapta. Károlyi István nemcsak a híres fóti templom építettője, és Újpest alapítója - aktívan törődött az árvákkal, betegekkel és öreg, elesett emberekkel is, számos alapítványán keresztül. Ezt a hagyományt a mai napig töretlenül folytatjuk.

Károlyi Mihály (1875-1955)
Az első világháború végével lépett színre Károlyi Mihály gróf. 1918. október 25-én hívta életre a Nemzeti Tanácsot, mely lemondásra szólította fel a királyt. November 16-án kikiáltotta a köztársaságot, haladó alkotmánnyal, mely garantálta a szólásszabadságot, és a 21 év feletti nők és férfiak szabad választójogát. Törekvései végül zátonyra futottak, ideiglenes miniszterelnöksége 1919. március 21-én fejeződik be.

Károlyi László - néhány információ rólam
Amikor az orosz csapatok 1944-ben elfoglalták Budapestet, 13 éves voltam. Néhány órával a bevonulás után a szüleim és én Fótról Bécsbe menekültünk. A következő 50 évben Svájcban tanultam, majd Peruban egy kávé-ültetvényt vezettem, később pedig Londonban dolgoztam. Sohasem gondoltam volna, hogy valaha visszatérek a családi kastélyba - de 1994-ben ez történt. Dr. Csáky László elnök hívott meg engem és a feleségemet, hogy vegyük át a Károlyi István Alapítvány - mely elsősorban árva gyermekekkel foglalkozik - patronálását. A szociális feladatok mellett igyekszem a fóti kastélyt helyreállítani és eredeti bútorokkal újra berendezni.