A szerzetesek felfedik a boroshordók titkát

1000 karácsonyán az első magyar királlyá koronázzák Istvánt, Géza fejedelem fiát a II. Szilveszter pápa által küldött koronával. A kereszténység elterjesztéséhez I. István szerzeteseket, főleg bencéseket hív az országba. Mindenfelé kolostorok épülnek, melyek később a bortermelés központjaivá válnak. A bor hordókban történő tárolása és érlelése csak egy az újítások közül, melyet a szerzetesek magukkal hoznak és hazánkban bevezetnek. A magyar nemesség mind nyugat, mind dél-európai bevándorlónak lehetőséget ad a ritkán lakott területeken való letelepedésre. A bortermelést már nem csak a Dunától nyugatra folytatják, hanem végig a Kárpátok mentén, a mai Szlovákia és Erdély területén is. A szőlőtermesztés jelentősége olyannyira megnő, hogy I. István megadóztatja azt, az egyház kedvéért.

 
Kr.e. 15. - A magyar bor római gyökerei
Kr.u. 433. - Attila, a hunok királya, és a borosedények
Kr.u. 895. - Árpád fejedelem és a kalandozások kora
1000. - A szerzetesek felfedik a boroshordók titkát
1241. - Bor víz helyett
1458. - A borkostolók tisztaságot hoznak
1541 - "A királyok bora és a borok királya"
1703 - Bor a fegyvereknek
1875 - Parányi kórokozó - hatalmas károk
1990 - A mennyiségtől vissza a minőséghez