Parányi kórokozó - hatalmas károk

1850-ben a bécsi udvar megszünteti az örökös tartomány külső vámhatárait - azonban az szőlőtermelés és borkereskedelem továbbra is osztrák kezekben marad. Csak a kiegyezés (1867) után javul a magyar borkészítők helyzete. Egy Franciaországból származó rémhír azonban felborzolja a kedélyeket: a filoxéra, melyet Amerikából hurcoltak be, elpusztítja a francia szőlőültetvények nagy részét. A bortermelők remény nélkül, tehetetlenül állnak a katasztrófát látva. Magyarországon először 1875-ben tör ki a járvány. Rövid időn belül az összes magyar borvidék megfertőződik, és a területek több, mint a fele megy tönkre. A magyar borok mégis kitűnő eredményeket érnek el az olyan rangos nemzetközi kiállításokon, mint Hamburg (1863), Bécs (1873), London (1874) és Párizs (1879). A világ első szőlészeti kutatóintézetének megalakításával (1898) világossá válik a magyar törekvés, borokat csakis a legmagasabb minőségben készíteni.