Parányi kórokozó - hatalmas károk

1850-ben a bécsi udvar megszünteti az örökös tartomány külső vámhatárait - azonban az szőlőtermelés és borkereskedelem továbbra is osztrák kezekben marad. Csak a kiegyezés (1867) után javul a magyar borkészítők helyzete. Egy Franciaországból származó rémhír azonban felborzolja a kedélyeket: a filoxéra, melyet Amerikából hurcoltak be, elpusztítja a francia szőlőültetvények nagy részét. A bortermelők remény nélkül, tehetetlenül állnak a katasztrófát látva. Magyarországon először 1875-ben tör ki a járvány. Rövid időn belül az összes magyar borvidék megfertőződik, és a területek több, mint a fele megy tönkre. A magyar borok mégis kitűnő eredményeket érnek el az olyan rangos nemzetközi kiállításokon, mint Hamburg (1863), Bécs (1873), London (1874) és Párizs (1879). A világ első szőlészeti kutatóintézetének megalakításával (1898) világossá válik a magyar törekvés, borokat csakis a legmagasabb minőségben készíteni.

 
Kr.e. 15. - A magyar bor római gyökerei
Kr.u. 433. - Attila, a hunok királya, és a borosedények
Kr.u. 895. - Árpád fejedelem és a kalandozások kora
1000. - A szerzetesek felfedik a boroshordók titkát
1241. - Bor víz helyett
1458. - A borkostolók tisztaságot hoznak
1541 - "A királyok bora és a borok királya"
1703 - Bor a fegyvereknek
1875 - Parányi kórokozó - hatalmas károk
1990 - A mennyiségtől vissza a minőséghez