A mennyiségtől vissza a minőséghez

Az első világháború után Magyarország a Trianoni békeszerződés rendelkezései miatt elveszíti szőlőterületeinek 34%-át. A második világháború hatásai a bortermelésre szintén ilyen súlyosak: a nagyobb borgazdaságokat államosítják, az új tulajdonosok - legtöbbször hozzá nem értő parasztemberek - nem rendelkeznek a megfelelő tudással és technikai berendezésekkel. Mennyiségi fellendülést hoz a magyar bortermelésbe a Moszkva által kezdeményezett KGST kereteiben folytatott kereskedelem, mely 1949-től a 80-as évek végéig meghatározó a keleti blokk államainak életében. A politikai és gazdasági rendszerváltozással Magyarországon a 90-es évek elején újra privatizálják a borászatokat. Mindeközben sok magyar pincészetet sikeresen vezetnek régi tulajdonosaik, vagy új befektetőik - erre egy példa a Károlyi Pincészet is. A hagyománytisztelet és a modern technológia összefogása képezik az alapját a mai értékes magyar boroknak, melyet világszerte fedeznek fel újra a borkedvelők és ínyencek.